A terep előkészítése a kályha számára
Légbevezetés
Szükségszerűsége
A mai korszerű nyílászáróknak köszönhetően légtömör házak épülnek, melyekben a kályha megbízható működtetéséhez elkerülhetetlen a külső légbevezetés kiépítése, hogy a kályha a lakás légterétől függetlenül működhessen. Így elkerülhető a szénmonoxid szivárgása, illetve a koromlerakódás okozta veszélyek. Egy kályha óránkét kb. 100-150 m3 levegőt fogyaszt el az égés ideje alatt. A légbevezetésen át a csak a tűz égésekor áramlik levegő, utána egy szeleppel lezárható, így a külső levegő nem hűti át a kályhát.
Kialakításának módjai
Ha a kályha külső falon van, akkor a falon min. 40 cm magasan ki kell fúrni egy 160 mm átmérőjű lyukat, ez lesz a légbevezetés.
Ha a kályha a nem külső falon van, hanem közfalon vagy a térben áll, a légcsatorna legkönnyebben és hőhídmentesen a ház alapozásakor alakítható ki: egy 160 mm átmérőjű KG csövet kell elvezetni a kavicságyban, amely kifut a ház alól és a ház falától fél méter távolságban felfelé kanyarodik (mint a metrószellőző). Fontos, hogy a külső nyílás a járószinttől min. 40 cm magasan legyen, hogy télen a hó ne takarja be. Valamint a csatorna a házból kifelé lejtsen, hogy az esetlegesen befolyó víz ki is tudjon folyni. A cső külső nyílásán ne legyen rovarrács, mert hamar eltömődik, legfeljebb egy 1 cm x 1cm-es hálóval érdemes betakarni. A légbevezető cső lakótér felőli kiállása a kályha tervezett helyének a közepére kerüljön, a faltól kb. 20 cm-re. Magassága akkora legyen, hogy a nyílása min. 5 cm-rel az járószint fölé kerüljön, de ennél sokkal nagyobb csövet is ott lehet hagyni, majd levágjuk a kályha építése során.
Ha már megvan az alap, és nem alakítottunk ki légcsatornát a kavicságyban, a szerelőbeton felett egy min. 8 cm magas lapos légcsatornát kell elvezetni, melynek keresztmetszetét a kályhással kell egyeztetni. Ezt a csövet hőszigetelni kell (pl. Kaiflex). Ez a megoldás passzív házaknál nem javasolt, mert hőhidat képezhet.
Ha az alapban semmiképpen nem megoldható a légbevezetés kialakítása, akkor kaphat a kályha levegőt a pince vagy a padlás felől. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy ezek a helyiségek nem lehetnek légtömören lezárva.
A légbevezetés kialakítására mindenképpen szükség van. Cserépkályha átrakásánál is, és hővisszanyerős szellőztetés esetén is, mert ezeket a rendszereket rendszerint nem méretezik a kályha levegőszükségletére.
Kémény típusok pro és contra, kialakításuk
Kerámia (épített) kéményrendszerek
A kerámiakémény előre legyártott kerámiaelemekből épül fel. Kéményrendszer választásakor érdemes figyelembe venni, hogy kerámia esetén az olcsó, kiszellőztetett kéményrendszerek belső kerámiaburkolata nem vízhatlan, így kondenzvíz képződése esetén légtömör (vagyis korszerű nyílászárókkal ellátott) lakásban nem tud kiszellőzni. Az átszellőzés miatt pedig hőhídként működik a kéményköpeny. Tehát a modern technológiával épülő házakban mindenképpen a nem kiszellőztetett kerámia kéményrendszereket szoktam ajánlani (pl. a Schiedel kéményrendszerekkel jó tapasztalataim vannak.) A kerámia kéményrendszerek előnye, hogy kevésbé hajlamosak a kondenzvíz képződésére, így kevésbé kátrányosodnak és jobban tartják a hőt. Hátrányuk, hogy ha helytelen tüzelés miatt mégis lekátrányosodnak, kockázatos a kiégetésük, mert a faluk megrepedhet. Illetve, ha akár kivitelezési hiba folytán megreped a kémény fala, az elemeit nagyon nehéz cserélni.
| Kerámiakémény | fémkémény | |
| lassabb, nagyobb körültekintést igényel | építés | gyorsabb, kevésbé lehet kivitelezői hibát ejteni |
| kevésbé | kátrányosodás | jobban |
| jó | hőtartás | kevésbé jó |
| nehézkes | karbantartás, szerelés | könnyű |
| vastagabb alap kell | alapozás | nem kell plusz alapot kialakítani |
| szükséges | kondenzvíz elvezetés | szükséges |
| gyártói ajánlás alapján | védőtávolság | gyártói ajánlás alapján |
Fém (szerelt) kéményrendszerek
A fémkéményben belül egy acélcső fut, körülötte hőszigetelés, majd kívülről ezt is egy fémcső veszi körbe. Ezek a rendszerek gyorsabban felépülnek, mint a kerámiakémények. Könnyebbek, ezért nem kell vastag alapozás nekik. Hajlamosabbak a kondenzvíz képződésére, de ha lekátrányosodnak, kiégetésük nem olyan kockázatos, mint a kerámiakéményeké.
Fontos kialakítási szempontok
Bármilyen kéményrendszert is választotok, mindenképpen kell hozzá egy csatornába bekötött csövet kiépíteni, amelyen az esetleges kondenzvíz eltávozhat, hogy ne a kéményajtót válassza, sok kellemetlenséget okozva a lakásban. A másik fontos szempont, hogy minden kéményrendszer beépítésekor figyelembe kell venni a gyártó által javasolt védőtávolságot az éghető anyagoktól. Erre az ökölszabály 12 cm, de jobb inkább rákérdezni az adott kémény gyártójánál.
Alapozás
A kályha súlya akár több tonnát is kitehet, így az alapozáskor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
A kályha alatt ne készüljön lépésálló hőszigetelés, hanem a kályha teljes súlya a szerelőbetonra terhelődjön. Ha még nincs a terveken méretezett kályha, akkor egy 1,5m x 2m-es helyet érdemes így kihagyni, körbezsaluzni és kiönteni betonnal vagy a teljes felületet ytonggal kirakni. Ha már megvannak a kályhatervek és tudjátok, mekkora a kályha alapja, akkor egy akkora helyet kell ugyanígy megcsinálni, de minden irányban rá kell hagyni +10cm-t. A kályha alá semmilyen szerelvényezés ne kerüljön, csak a légbevezetés. Ennek a kiállása a kályha tervezett helyének a közepén legyen, a faltól kb. 20 cm-re.
