Mi is az a zsírkő?
A kályhákhoz használt zsírkő vagy szappankő (lásd a keretes írást) egy magas magnéziumtartalmú átalakult agyagásvány. A zsírkő könnyen megmunkálható, ugyanakkor nagyon ellenálló és kitűnő hőtároló képességű. Ezért is használják már több ezer éve, kályhák és tűzhelyek építéséhez.
A zsírkövet a világon több helyütt is bányásszák, de az egyik legjobb minőségű alapanyagot Finnországban lehet megtalálni. Az általunk is forgalmazott Jotul kandallókhoz és kandallókályhákhoz is lehet kiegészítőként zsírkő borítást vásárolni a hőtárolókapacitás növelésére és az esztétikai élmény fokozására.
Ha pedig valaki egy igazán komoly hőtárolással rendelkező kályhát szeretne, akkor a finn Tulikivi tömegkályhákat ajánlom figyelmükbe. A kandallókkal ellentétben itt az egész kályha zsírkőből készül. A megjenelésük mellett ezen kályhák hőtechnikai tulajdonságai is egyedülállóak.
Zsírkő vagy szappankő? Melyik a helyes elnevezés?
A zsírkő, egy agyagásvány, azonban alapesetben ez csak magát a tiszta formát jelenti. Az egyik legpuhább ásvány. Az ásványok keménységi (Mohs) skáláján az 1-es, legpuhább érték referenciája. Kémiai képlete: Mg3(Si4O10(OH)2). Tudományos elnevezése “talk” vagy “talkum”, angolul talc. Színe fehér/zöldes.
A zsírkő (talk) így néz ki:
A szappankő angolul soapstone, németül Speckstein, tudományos neve szteatit. A “soapstone” a talkum (zsírkő/szalonnakő) átalakult, keményebb formáját jelenti, változó talk és magas magnezit tartalommal. A talk mellett csillámpalát is tartalmaz. Kályhák, kandallók mellett az építőiparban és a szobrászatban is használják. Egyik leghíresebb szappankő szobor a Rio de Janeiroban található hatalmas “A megváltó Krisztus” szobor.
A magyar forrásokban a zsírkő, szalonnakő, szappankő elnevezés azonban gyakran keveredik. Míg az angol nyelvterületen kályháknál, kandallóknál alkalmazott kőzet a “soapstone” vagyis szappankő, addig itthon ugyanezt zsírkőnek nevezik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy szauna-kiegészítőként már szappankőként tudjuk megvásárolni, ugyanazt az anyagot.
Nem gondolom, hogy szembe kellene menni a már kialakult, meghonosodott elnevezésekkel, szóval a honlapomon én is zsírkőnek fogom nevezni a “szappankövet”, a fenti ismeretek tudatában.
Remélem így már tisztább a kép! 😉
Mitől különleges a zsírkő?
A zsírkő egyedi hőmegtartó és hővezető tulajdonságokkal rendelkezik. Magas fajlagos hőkapacitása miatt rendkívül hatékony kandallók/kályhák építőanyagaként, ugyanakkor nagyon erős és ellenálló mind a fizikai, mind a kémiai hatásoknak.
Egy kályha vagy kandalló esetében alapvetően két dolog határozza meg hőérzetünket:
1, milyen gyorsan kezd el fűteni (melegszik fel)
2, mennyi ideig marad meleg
Az első tulajdonságot tulajdonképpen a hővezetéssel azonosíthatjuk. Minél gyorsabban átmelegszik egy kályha/kandalló, annál hamarabb tudja elkezdeni felfűteni az adott helyiséget.
A második tulajdonság gyakorlatilag a hőtárolás, ami az egyes anyagok sűrűségével szorosan összefügg. Minél tovább marad meleg egy kályha, annál hosszabban élvezhetjük annak melegítő hatását.
A kályhák / kandallók építésénél nagyon sokféle, egymástól különböző anyagot alkalmazunk, attól függően, hogy a célunk a gyors felmelegedés, vagy a hosszú hőtárolás (lásd: hőtárolós kandallók).
Ha a zsírkőt összevetjük más kandallóépítésben használt anyagokkal, azonnal feltűnik különlegessége. Hővezetés tekintetében csak bizonyos samott téglák tudják megközelíteni, sűrűsége, hőtárolóképessége pedig az egyik legmagasabb érték.
Kandallóépítésben használt anyagok hővezetési és sűrűségi értékei
Hővezetés szerint
- szigetelő kandalló-falépítőlapok: 0,1 – 0,18 W/mK
- “átmelegedő” kandalló-falépítőlapok: 0,6 – 0,9 W/mK
- hagyományos kisméretű tégla: 0,84 W/mK
- samott téglák: 0,93 – 2,04 W/mK
- Ortner füstjárat elemek: *
- zsírkő (szappankő): 2,00 – 6,40 W/mK
Sűrűség szerint
- szigetelő kandalló-falépítőlapok: 250 – 450 kg/m3
- “átmelegedő” kandalló-falépítőlapok: 750 – 1200 kg/m3
- hagyományos kisméretű tégla: 1570 kg/m3
- samott téglák: 1850 – 2350 kg/m3
- Ortner füstjárat elemek: 2600 kg/m3
- zsírkő (szappankő): 2980 kg/m3
A zsírkő keletkezése
2,8 milliárd évvel ezelőtt a mai Finnország területén intenzív vulkáni tevékenység zajlott. Magnéziumban gazdag 1600 fokos láva tört fel a tengeralatti a repedésekből, amely mint egy hatalmas folyam terült szét az óceáni aljzaton. Később, 1,9-1,8 milliárd éve a tektonikus mozgásoknak köszönhetően ez a terület felgyűrődőtt és hegységgé formálódott, hasonlóan a mai Alpokhoz.
Az ősi hegylánc alatt a mélységben hatalmas nyomás uralkodott, a hőmérséklet pedig elérte a 400-500 C fokot. A felszíni víz, az alapkőzet pórusain keresztül folyamatosan szivárgott lefelé, oldott széndioxiddal dúsult, és a magas hőmérséklet és nyomás közepette a korábban kialakult olivint először szerpentinné, majd zsírkővé (szappankővé) alakította át. Ez a folyamat több tízmillió éven keresztül zajlott több fázisban, melynek eredményeként megszületett a zsírkő.
Ismerje meg zsírkőből készült kályha és kandalló kínálatunkat!
Ezeket is érdemes megnézni
Karelia zsírkőkályhák – Formavilág
Senso – okos égésvezérlés zsírkőkályhákhoz
